2017. október 16., hétfő

Túrós pite

Szintén az elmúlt hétvégére készült. Két hete is volt túrós süti, de másmilyen, viszont ezeket nem lehet megunni. A reszelt túrós a kedvenc, de mind jöhet. Erre is azt mondták a csemeték, hogy nagyon finom lett. Szerintem is, csak hogy "szerénykedjek" egy kicsit! :-) Pedig a lehető legegyszerűbb, még a porcukor is elmaradt a tetejéről, de van az úgy, hogy a kevesebb több.

Hozzávalók:
A lapokhoz:
  • 45 dkg liszt
  • 1 csomag sütőpor
  • csipet só
  • 25 dkg margarin
  • 15 dkg cukor
  • 4 tojássárga
  • 1-2 evőkanál tejföl
A töltelékhez:
  • 1 kg túró
  • 20 dkg cukor
  • 2 csomag vaníliás cukor
  • 1 citrom lereszelt héja
  • 3 evőkanál gríz
  • 4 fehérje
  • csipet só
Így készült:
A tésztához a lisztet, sót, cukrot, sütőport elmorzsoltam a margarinnal, majd hozzáadtam a sárgákat és előbb egy evőkanál tejfölt. Összegyúrtam. Ha nagyon kemény lenne, még kevés tejfölt lehet tenni bele.
Míg elkészült a töltelék, hagytam pihenni a tésztát.
A túrót villával áttörtem, majd elkevertem a cukorral, vaníliás cukorral, citromhéjjal, grízzel.
A fehérjéket a csipet sóval kemény habbá vertem, majd a túrókrémbe vegyítettem.
A tésztát 2 részre osztottam, mindkettőt tepsi méretűre nyújtottam (28×32 cm-es).
Az egyik lapot kikent tepsibe tettem, beleborítottam a túrókrémet, elsimítottam, a másik lappal beborítottam.
Villával megszurkáltam a tetejét, majd 180 fokos sütőbe toltam.
Addig sült, míg a teteje szépen megpirult.
Kihűlés után szépen lehetett szeletelni. Kerülhet a tetejére porcukor, így mutatósabb, meg édesebb, de nekünk elég édes volt így is. Mivel készült kalács is, meg nagy adag mézes is, ami hosszasan eláll, s lesz mire rájárnia Gergőnek órák előtt s után, még van belőle egy kevés, de ha egymagában készül, már rég hűlt helye lenne! :-)




2017. október 15., vasárnap

Diós/mákos kalács

Idejét sem tudom, mikor sütöttem utoljára kalácsot, pedig régebb gyakran készült. Már legalább két hete készülök rá, de valamiért mindig tologattam. Most, hogy újra hazajött Gergő -holott két hete azt mondta, egy hónapig nem jön-, rávettem magam, s többedmagával megsütöttem. Hagyományosra vettem a formát, nem cifráztam -egy kicsit mégis, a máktöltelékbe került aszalt áfonya-, és láss csodát: így is finom lett! :-)

Hozzávalók:
  • 1 kg liszt
  • 1 teáskanál só
  • 4 evőkanál cukor
  • 5-6 dl tej
  • 4 dkg élesztő
  • 2 tojás
  • 1 dl olaj
A töltelékhez:
  • 15 dkg darált dió, 4 evőkanál cukor, 1 csomag vaníliás cukor, 1 citrom lereszelt héja
  • 20 dkg darált mák, 5 evőkanál cukor, 1 csomag vaníliás cukor, 10 dkg aszalt áfonya
  • + 1 tojás lekenni
Így készült:
3 dl tejet megmelegítettem, elkevertem benne 1 evőkanál cukrot, belemorzsoltam az élesztőt.
A lisztet elvegyítettem a sóval, többi cukorral, beleütöttem a két tojást, hozzáadtam a közben felfutott élesztőt. Gyúrni kezdtem, s közben még annyi tejet tettem hozzá, hogy közepesen kemény tésztát kapjak. Végül három részletben beledolgoztam a kimért olajat.
A megdagasztott tésztát letakarva kelni hagytam.
Közben elkészítettem a töltelékeket is: megdaráltam a diót, mákot, majd összevegyítettem a hozzávalókat.
A megkelt tésztát 3 részre osztottam. Mindegyiket téglalap alakúra nyújtottam, egyikbe került a dió, a mákot elosztottam a másik kettőbe. Feltekertem, tepsibe raktam, hagytam kelni 10-15 percet.
Lekentem felvert tojással, s 180 fokos sütőben szép pirosra sütöttem.






2017. október 6., péntek

Mézes krémes piskóta

Nagy kedvelői vagyunk az ezeréves mézes krémesnek. Annak a hagyományos, mézes lapokból álló és grízkrémmel meg lekvárral összerakott sütinek. Egy ideje motoszkál a fejemben a gondolat, hogy mézes piskótát töltök meg lekvárral és az igen kedvelt grízes krémmel. Még nem sütöttem mézes piskótát. Lehet, hogy pont az egy kanál méz miatt nem nőtt meg szép magasra, de lehet, csak úgy, mert szokott ilyen tréfákat űzni velem ez a gyakorta készített, tulajdonképpen alap dolog. Így a tervezett három helyett csak két lap lett belőle, s az összes krém egy helyre került. Puha, mézes ízű sütemény lett a végeredmény.

Hozzávalók:
A piskótához:
  • 7 tojás
  • csipet só
  • 6 evőkanál cukor
  • 1 evőkanál méz
  • 7 evőkanál liszt
  • fél csomag sütőpor
A krémhez:
  • 6 dl tej
  • 6 evőkanál gríz
  • 2 evőkanál cukor + 18 dkg
  • 25 dkg vaj
  • + baracklekvár
Így készült:
Először is a tejből, grízből, 2 evőkanál cukorból tejbegrízt főztem.
A piskótához a tojásokat szétválasztottam. A fehérjéket előbb a csipet sóval, majd a cukorral felvertem, végül belekerült a méz is. A sárgákat is belevegyítettem, majd kanalanként hozzákevertem a lisztet, közben a sütőport is belekerült.
A masszát papírral bélelt tepsibe (28×32 cm-es) simítottam, 180 fokon pirulásig, illetve tűpróbáig sütöttem. A tepsibe hagytam kihűlni.
Mikor kihűlt, lehúztam róla a papírt, s kettévágtam.
A vajat elkevertem a cukorral, majd kanalanként a közben kihűlt tejbegrízzel.
A piskóta mindkét vágott felét lekentem savanykás baracklekvárral. Egyikre rákentem a krémet, másikkal beborítottam úgy, hogy a lekváros fele kerüljön a krémre.
Akár azonnal is szeletelhető.

Nem mostanság készült ez a süti. Rengeteg "tartalék" van, de most ezt részesítettem előnyben, mert ezt igencsak szerettem.





Túrós-sajtos párnák

Nem is tudom, hol folytassam. Vagy kezdjem? Magam is meglepődtem, hogy több, mint két hónap eltelt azóta, hogy erre jártam. Sok minden történt eközben, több változás is bekövetkezett kis életemben-életünkben. A legfontosabb és ami legjobban megviselt, az Fiam távolléte. Tudtam, hogy nem lesz könnyű. Először a szalagavatón döbbentem rá, hogy eljött az az idő, amikor Gergő tovább fog lépni. Nem szoktattam magam a gondolathoz, odáztam, egészen szeptember elejéig, amikor is elköltöztettük őt szegedi albérletébe. Ezt akartuk, ezért nyüstöltük annyit, hogy tanuljon, hisz az Ő jövője a tét. Ő megtette, s vele örültünk, hogy felvették Őt egyetemre. Mégis olyan nehéz volt otthagyni... Naponta beszélünk, s alig várom, hogy újra hazajöjjön. Olyankor két napig sütök-főzök, kedvére, meg természetesen felpakolom egy hétre való élelemmel.
Töröm ám a fejem keményen, hogy mit is főzzek, amiből vihet, ami lefagyasztható, meg milyen ötleteket adjak neki is, amit könnyen, gyorsan, egyszerű hozzávalókból, no meg olcsón el tud készíteni. Ezért aztán olyan recepteket is közzé teszek majd -ha csak nem megint két hónap múlva jelentkezem-, amik neki és sorstársainak is szólnak. (Bár biztos, hogy nem minden egyetemista főz magára. Ő igen, szeret kutyulni, fiú létére. A lányokat -mert ugyebár ott is lánytársaságba keveredett- bolognaival kényezteti.)
Tehát vegyes érzelmek dúlnak bennem, de a lényeg, hogy Ő nagyon jól érzi magát ott, élvezi az új életformát, s azt mondta, "olyan jó érzés azt mondani, hogy egyetemista vagyok."
Ez a kocka-pogácsa múlt héten készült, több másik sütivel egyetemben, egy dobozzal ebből is vitt magával. Finom lett, az a belül puha, kívül enyhén ropogós fajta.

Hozzávalók:
  • 1 kg liszt
  • 50 dkg túró
  • 35 dkg zsír
  • 2,5 teáskanál só (púposan mérve)
  • 1,5 dl tej
  • 1 teáskanál cukor
  • 4 dkg élesztő
  • 2 evőkanál tejföl
  • 3 közepes méretű tojás
  • reszelt sajt a tetejére
Így készült:
A tejet meglangyosítottam, elkevertem benne a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt.
Miközben felfutott, a túrót villával áttörtem. Hozzáadtam a lisztet, sót, zsírt, s összemorzsoltam.
Beleütöttem a tojásokat, hozzáadtam az élesztős tejet s gyúrni kezdtem. Közben annyi tejfölt adtam még hozzá, hogy közepesen kemény tésztát kapjak.
A megdagasztott tésztát letakarva egy órányit kelni hagytam.
Ezután enyhén lisztezett deszkán kinyújtottam, megszórtam reszelt sajttal, amit rányomkodtam. Derelyemetszővel négyzet alakúra vágtam.
Tepsibe pakoltam a kis "pogácsákat", s 180 fokos sütőben pirosra sütöttem őket.
Azért jó ily módon felvágni, mert nincs hulladék, amit újra össze kell gyúrni, nyújtani, vágni. Ha hajtogattam is volna, még szebbek lesznek, magasabbak és kissé rétegesek, de most nem a szépségre hajtottam, a gyorsabb megoldás volt a nyerő.
Csuda tudja, mi van ezzel az idővel, de ahogy "öregszem", mintha az idő is menne össze. Vagy nagyon rossz vagyok időbeosztásban. Mert a mindennapi kötelezőkön kívül szinte semmire nem futja a nap 24 órája. A hétvége meg... ha nincs semmi program, még takarítok is ( :-) ), de különben az is csak kapkodás, meg bosszankodás, hogy már megint nem csináltam meg ezt sem, azt sem. Csak én vagyok így ezzel?




2017. július 29., szombat

Bögrés lekváros süti

Anyósomtól van egy kevert lekváros receptem, még régről. De akkoriban kicsit gyanakodva tekintettem rá, furcsa, hogy a lekvárt nem a sütire-sütibe kell kenni, hanem bele kell kavarni a masszába. Most már bátrabb vagyok a konyhában, meg leginkább kíváncsi, így olyan dolgokat is kipróbálok, amiket régebb nem mertem.
Érdemes volt megsütni, finom, kellemes állagú süti lett belőle:

Hozzávalók:
2,5 dl-es bögrével mérve:

  • 1 bögre cukor
  • 2 tojás
  • 0,5 bögre olaj
  • 1 üveg szilvalekvár (4 dl)
  • 1 bögre tej
  • 2,5 bögre liszt
  • 1 evőkanál kakaó
  • 1 mokkáskanál szódabikarbóna
Így készült:
A cukrot a tojásokkal elkevertem, majd belekerült az olaj is. A lisztet, szódabikarbónát a tejjel váltakozva kevertem bele, végül a kakaót, lekvárt. Alaposan összekevertem.
Sütőpapírral bélelt tepsibe öntöttem a masszát.
180 fokon tűpróbáig sütöttem.
Ilyen egyszerű.
Diódarabok is kerülhetnek bele, az sem rontaná el. Sőt, ha még csokival is bevonjuk, ünnepi asztalra is kerülhet.

2017. július 27., csütörtök

Zöldhagymás pogácsa

Valamihez szalonnapörc kellett, a kisütött zsír meg megmaradt. Épp pogácsát terveztem sütni, így nem ment kárba az sem. A kertből hoztam be néhány szál zöldhagymát is, s egy finom, ropogós, mégis puha pogácsát tehettem a vendégek elé.


Hozzávalók:
  • 3-3,5 dl szalonnazsír
  • 5 szál zöldhagyma
  • 1 kg liszt
  • 2 csapott teáskanál só
  • 3 dl tej
  • 4 dkg élesztő
  • 1 teáskanál cukor
  • 2-3 evőkanál tejföl
  • 1 tojás lekenni
  • köménymag beszórni
Így készült:
A hagymát felaprítottam, a szalonnazsírban sütöttem 2-3 percig.
A tejet megmelegítettem, elkevertem benne az cukrot, belemorzsoltam az élesztőt.
A lisztet, sót tálba tettem s elmorzsoltam a hagymás zsírral. Persze, miután már nem forró.
Hozzáadtam az élesztős tejet, s gyúrni kezdtem. Közben annyi tejfölt adtam hozzá, hogy összeálljon a tészta. Azért túl kemény se legyen.
A megdagasztott tésztát letakarva kelni hagytam.
Mikor megkelt, kinyújtottam, hajtogattam.
Rövid pihentetés után újra kinyújtottam úgy jó ujjnyi vastagra. Közepes pogácsaszaggatóval korongokat vágtam ki belőle. Tepsibe pakoltam, felvert tojással lekentem, köménymaggal szórtam.
180 fokon szép pirosra sütöttem a pogikat.
Sima zsírral is működik, de a szalonnadarabok sem rontják el! Tehát ha épp nincs maradék szalonnazsír, a kisütött szalonnát mindenestül bele lehet dagasztani. Nagyon finom a hagymás-szalonnás pogi, szoktam sütni!
Sót viszont kevesebbet tettem, mint egyébként, mert a szalonna sós, a zsírja is. Ha mégis sótlannak sikeredne a tészta, a lekenéshez használt tojáshoz lehet sót keverni. Vagy sószemcséket szórni a tetejére.


2017. július 26., szerda

Kevert almás

Kifogytunk itthon a gyümölcsből, ezért a kisboltban járva szerettem volna pótolni a készletet. Az almán akadt meg a szemem, nagyok és pirosak voltak. Nem kellett volna, mert amilyen szépek, éppen annyira élvezhetetlenek voltak. Ízetlen, puha belsejű. Kidobni sajnáltam, ezért lereszelve sütibe került. Mivel pitének kevés lett volna, így egy kevert süti közepébe került. Egész jó ízű lett tőle! :-)

Hozzávalók:

  • 3 tojás
  • 30 dkg cukor
  • 1 csomag vaníliás cukor
  • 1,5 dl olaj
  • 50 dkg liszt
  • 1 csomag sütőpor
  • 2 dl tej
  • 1 evőkanál kakaó + 2 evőkanál tej
  • 5 nagy alma
  • fahéj
  • 1 citrom leve és héja
  • 1 evőkanál gríz
  • 10 dkg csoki + 3 evőkanál olaj
Így készült:
Az almákat megmostam, héjastul lereszeltem. Kicsavartam a levét, majd az almához kevertem a fahéjat, a citrom lereszelt héját és levét, valamint a grízt.
A tojásokat, cukrot, vaníliás cukrot, olajat alaposan összekevertem, majd belekevertem a lisztet, sütőport és tejet. Mikor sima lett a massza, kettéosztottam. Felébe belekevertem a kakaót és 2 evőkanál tejet.
A kakaós massza került a tepsibe alulra (előtte sütőpapírral béleltem), erre kanalaztam az almát, igyekezvén, hogy mindenhova jusson, majd beborítottam a világos tésztával.
180 fokon sütöttem. Addig, míg a teteje világosra pirult, illetve tűpróbáig.
Mikor kihűlt, bevontam a gőz fölött olajjal felolvasztott csokival.
Így ízesítve az alma is finom lett, jó ízt az adott az egész sütinek, feldobva az egyszerű kevertet. Régebb annyira nem kedveltem őket, de mióta krónikus időhiányban szenvedek (mondjuk most pont nem), azóta előszeretettel kapom elő egyik-másik hasonló receptet.