2017. november 19., vasárnap

Csokis-lekváros süti

Nem is olyan régen sütöttem ilyen, vagyis hasonló sütit, de akkor elkövettem egy nagy hibát: nem készült róla fotó. A napokban úgy adódott, hogy gyorsan szerettem volna valami finomat sütni, így ehhez folyamodtam megint. Igaz, kicsit változtattam rajta, olaj helyett margarinnal készült és belekavartam még egy narancs héját és levét. Így még finomabb lett, a látványt viszont nem sikerült túlszárnyalni. Általában sikerül szépen kettévágni a sütit, ezúttal elszúrtam . Nem középen vágtam el, hanem közel az aljához. De nagyon finom süti, a krémeseket nem kedvelőknek és időhiánnyal küszködőknek az ünnepekre is merem ajánlani! :-)

Hozzávalók:
  • 25 dkg cukor
  • 4 tojás
  • 25 dkg margarin (vagy 1,5 dl olaj)
  • 2 evőkanál kakaó
  • 40 dkg liszt
  • 1 csomag sütőpor
  • 1,5 dl tej
  • 1 csomag vaníliás cukor
  • 1 narancs lereszelt héja és leve
  • sárgabaracklekvár
  • 10 dkg csoki + 2 evőkanál olaj a tetejére
Így készült:
A tojásokat a cukorral, vaníliás cukorral alaposan elkevertem. Hozzáadtam a mikróban megolvasztott margarint, majd a lisztet, sütőport, kakaót, tejet, narancshéjat és levet. Alaposan összekavartam. 
A masszát sütőpapírral bélelt, 26×32 cm-es tepsibe simítottam.
Tűpróbáig sütöttem.
Kihűlés után vízszintesen kettévágtam, lekvárral kentem.
A gőz fölött az olajban felolvasztott csokival bevontam a tetejét.
Dermedés után szeleteltem.

Finom, puha, egyszerű és nagyszerű süti. 
Aztán hogy vaj vagy margarin? Én hol ezt, hol azt használok, krémeket igyekszem vajjal készíteni, no meg a vajaskeksz az attól vajaskeksz, kedvencünk. De nem olcsó, a "jó" minőségű margarin árának is több, mint kétszerese. Sőt, közel háromszorosa. S amennyit én sütök, főleg, mióta Gergő egyetemista, (addig is mindig találtam rá okot), hát kisebb vagyonba kerülne vajjal készíteni mindent. Vagy inkább kevesebbet kéne sütnöm! :D


2017. november 14., kedd

Pizzás kifli

A "mit pakoljak tízóraira" kérdésre válasz ez a kifli. Maradék felvágott mindig akad a hűtőben, sajt úgyszintén. A tölteléket belerejtve a tésztába meg csomagolni is könnyebb.


Hozzávalók:

  • 4 dl tej + szükség szerint
  • 4 dkg élesztő
  • 1 teáskanál cukor
  • 1 kg liszt
  • 2 teáskanál só (púpozott)
  • 25 dkg margarin
  • 2 tojás
A töltelékhez:
  • felvágottszeletek (sonka, szalámi)
  • 30-35 dkg sajt
  • pizzaszósz (sűrített paradicsom, pici olaj, só, bors, paprika, oregánó, bazsalikom keveréke)
Így készült:
A 4 dl tejet megmelegítettem a cukorral, belemorzsoltam az élesztőt. Hagytam felfutni.
Közben a lisztet, sót elmorzsoltam a margarinnal.
Beleütöttem a tojásokat is, az élesztős tej is belekerült. Megdagasztottam. Ha szükséges, még kerülhet bele tej. 
A tésztát letakarva kelni hagytam.
A felvágottat felkarikáztam-szeleteltem, a sajt egy részét lereszeltem-ez kerül majd a kiflikre-, a többit hosszúkás darabokra vágtam.
Elkészítettem a szószt: összekevertem a belevalókat. Régebb hagymát is pergeltem bele, ez elmaradt. Pedig jót tesz neki.
Mikor megkelt, 6 részre osztottam. Mindegyiket kerek lappá nyújtottam, 8 részre vágtam - mint a pizzát.
Mindegyik kiflire pakoltam kevés paradicsomos szószt, egy-egy darab felvágottat és sajtot.
A kifliket felsodortam, tepsibe pakoltam, megszórtam reszelt sajttal.
180 fokon szép pirosra sütöttem őket.
Nem hiszem, hogy telik el hónap úgy, hogy ne süssek pizzát, így vagy úgy. Mindenki szereti, nem kicsit. Mindig jó sok készül, így meg van oldva a vacsora és a másnapi tízórai is. 

2017. november 13., hétfő

Novemberi süti

Úgy esett, hogy vettem egy sütőtököt, hogy majd megsütöm, s hosszasan élvezhetem, mert úgyis csak én eszem. Hát meg is sütöttem, de élvezni, na azt nem lehetett. Ízetlen volt, de nagyon. Több darabot is megettem, hátha mégis rátalálok a kedvelt ízre, de hiába reménykedtem. Kidobni nem akartam, így egy sütit kerekítettem köré. A tök ugye adott volt, aztán került bele alma, körte, meg ami egy kevert sütibe általában szokott, s ha már annyi ősz gyümölcse gazdagította, diódarabokat is szórtam a tetejére. Férjem szerint az lett a legfinomabb benne! :-)

Hozzávalók:
  • 20 dkg sütőtökpüré
  • 2 alma reszelve
  • 2 körte apróra felkockázva
  • 20 dkg cukor
  • 3 tojás
  • 1 dl olaj
  • 1 dl tej
  • 35 dkg liszt
  • 1 csomag sütőpor
  • nagy csipet szódabikarbóna
  • 1 mokkáskanál fahéj
  • 1 citrom leve
  • a tetejére 2 maréknyi durvára vágott dió és 1 evőkanál cukor
Így készült:
A megsült tököt villával szétnyomkodtam. Az almát megmostam, héjastul lereszeltem. A körtét is megmostam, héjastul kisebb kockákra vágtam.
A tojásokat elkevertem a cukorral, majd belemértem a lisztet, olajat, tejet. A sütőpor és szódabikarbóna hozzáadásával összekevertem. Végül belekerültek a gyümölcsök és a tökpüré, a fahéj és citromhéj.
Alaposan összekevertem, majd sütőpapírral bélelt tepsibe borítottam a masszát.
A durvára vágott diót a tetejére szórtam, majd a cukrot is.
180 fokos sütőben addig sült, míg a teteje szépen megpirult, illetve a tűpróbának is megfelelt. Azaz a beleszúrt hústűre/kötőtűre már nem ragad massza, tisztán húzom ki a sütiből.
Már langyosan kóstolgattuk.

Nem az a pihe-puha kevert süti lett, inkább olyan tömör, harapós, szaftos, de igen jó ízű süti. Ritkán fogy el ilyen gyorsan süti.
Igaz, tettünk is róla, mert gondoltunk egyet, azaz én, s vittünk belőle Kisfiamnak Szegedre is. Meg ebédet is. :-) Nehogy már éhezzen szegénykém... De ügyesen gondoskodik magáról, ki volt készítve a lefagyasztott húsleves, félretéve az egyhetes kifli (:D), hogy majd viszi matekozni a lányokhoz; mos magára, amit itthon soha nem csinált, s mosogat, amit szintén nem sűrűn. Belelestünk ottani kis életébe, jártunk egyet a városban, s jöttünk is haza. Mert készülni kellett másnapra, Leányzó meg témazárók tömkelegét írta ma. 



2017. november 10., péntek

Diós csiga


Leányzó ma-holnap kirándul. S nekem ezt megelőző este mi a kötelező programom? Ki nem találnátok! :D
Volt több ötletem is, de mikor bevetettem magam a konyhába, még nem tudtam, melyik lesz a biztos befutó. Az alma-dió párharcban végül a dió győzött, most, de hétvégére elkészül az almás is. Egyszerű diós csigákat sütöttem:

Hozzávalók:
  • 3 dl tej (+szükség szerint)
  • 3 evőkanál cukor
  • 5 dkg élesztő
  • 1 kg liszt
  • 1 teáskanál só
  • 2 nagy tojás
  • 3 púpozott evőkanál zsír
A töltelékhez:
  • 25 dkg darált dió
  • 20 dkg cukor
  • 1 citrom lereszelt héja
  • vanília
  • 1-2 maréknyi mazsola
Az öntethez:
  • 1 citrom leve
  • 5 dkg vaj
  • 1 evőkanál méz
Így készült:
3 dl tejet meglangyosítottam, elkevertem benne 1 evőkanál cukrot, belemorzsoltam az élesztőt, hagytam felfutni.
Közben a lisztet elvegyítettem a sóval és többi cukorral, elmorzsoltam a zsírral. Hozzáütöttem a tojásokat, beleborítottam az élesztős tejet és összegyúrtam. Ha szükséges, lehet még tenni bele tejet. Nekem egész kevés kellett még hozzá, hogy megfelelő keménységű tésztát kapjak.
A megdagasztott tésztát pici liszttel megszórva, letakarva egy órát kelni hagytam.
Közben ledaráltam a diót, elvegyítettem a cukorral, citromhéjjal, mazsolával, 1 vaníliás cukorral.
A citromlét, mézet, vajat mikróban összemelegítettem, addig kavartam, míg a vaj elolvadt benne.
A megkelt tésztát négy részre osztottam. Sorra kinyújtottam őket, vékonyra és téglalap alakúra. Mindegyiket megszórtam a dió negyedével, meglocsoltam a citromos öntettel. Felcsavartam, ujjnyi szeletekre vágtam, tepsibe pakoltam.
180 fokos sütőben pirulásig sütöttem.


3 tepsi diós csiga sült ebből a mennyiségből.
Puha, foszlós tésztájú lett. Frissen is finom volt, persze, mert a kelt tészták mindig friss-melegen a legélvezhetőbbek, de másnap is finomak. A zsírral készült tészta tovább marad puha, ezért szeretem ezzel készíteni.
Az öntet hirtelen jött ötlet volt, azért készült, mert ez már a harmadik lereszelt héjú citrom lett volna. Leányzó limonádét szokott belőle készíteni, de most valahogy ottmaradt. Jót tett a süti ízének is, meg az állagán sem rontott. :-) Anyukám régen a darázsfészket öntözte sülés közben méz-vaj keverékével, s olyan puha lett tőle a süti!


2017. november 9., csütörtök

Körtés-mákos süti

Valamikor régen sütöttem egy újságból egy körtés-mákos sütit, s a Férjem által hozott néhány körte eszembe juttatta. De megtalálni pont azt az újságot reménytelen lett volna, így emlékezetből készült. Kevert tészta mákkal. Körtével a tetején.
Nem azért jegyzem le ezt a receptet, mert olyan szép lett a süti, hanem mert Férjemnek nagyon ízlett. Pedig mákos. Ennek ellenére sikeres volt, így annyira rossz nem lehet! :-) Amúgy sem erősségem a fotózás, de erről végképp nem sikerült épkézláb képet kattintani. Hát ilyen lett:

Hozzávalók:
  • 4 tojás
  • 25 dkg cukor
  • 25 dkg margarin megolvasztva
  • 1 citrom leve, héja
  • 35 dkg liszt
  • 5 dkg darált mák
  • 1 csomag sütőpor
  • 2 evőkanál tejföl
  • 4-5 körte
Így készült:
A tojásokat, cukrot elkevertem, majd belekerült sorra a többi hozzávaló, sima masszát kevertem belőle.
Tepsibe borítottam, tetejét kiraktam megpucolt, felszeletelt körtével.
180 fokos sütőben tűpróbáig sütöttem.

Finom, puha süti lett belőle. Váratlanul vendégek is bejelentkeztek, illetve én hívtam őket: testvéreim jöttek, mindhárman. Ritkán esik meg, hogy mindannyian együtt lehessünk, így kaptam az alkalmon, örömmel vártam őket. Gyorsan kevertem még egy sütit, kókuszos mézest. Leányzó segített, így minden kész lett, s egy vidám délutánt töltöttünk együtt.




2017. november 4., szombat

Narancstorta


Most más tollával ékeskedem! De ez a "toll" is az enyém, miért is ne? :-)
Gergő hazajött a hétvégére. Én meg mást sem csinálok két napja -enyhe túlzással-, mint sütök-főzök. Hogy finomakat egyen, míg itthon van, meg finomakat pakoljak neki, hogy albérletében se éhezzen. Tényleg alig mozdultam ki a konyhából, pedig még segítségem is volt.
Időközben "Kisfiam" 19 éves lett (még kimondani is sok), de a születése napján Szegeden volt, a barátaival -is- meg szerette volna ünnepelni a jeles napot. Ami meg is történt. Mi csak távolról köszöntöttük fel, de ma itthon is pótoltuk. Hédi nézte ki a tortát, a konyhában lógó naptár adta az ihletet. A piskótát ketten készítettük, de a többi mind az Ő keze munkáját dicséri. Ő verte-keverte a tölteléket, töltötte, díszítette. Mondanom sem kell, hogy igen szép és finom lett a végeredmény! :-)


Hozzávalók:
  • 5 tojásos piskóta
  • 4 dl tejszín
  • 4 dl tejföl
  • 12 dkg porcukor
  • 1-1 citrom és narancs lereszelt héja
  • 1 citrom leve
  • 1 narancs húsa apróra vágva
  • 1 csomag vaníliás cukor
  • 2 dl tejszín + 1 evőkanál cukor a díszítéshez
Így készült:
A piskótát a szokásos módon elkészítettük, kerek tortaformában megsütöttük.
A tejfölt a porcukorral elkeverjük, majd a citrom- és narancshéjjal, a citromlével és a feldarabolt naranccsal.
A tejszínt a vaníliás cukorral kemény habbá verjük, majd a tejfölhöz keverjük.
A kihűlt piskótát vízszintesen három fele vágtam.
Tányérra téve, tortaforma oldalát köré kattintva megtöltjük a lapokat.
Kissé folyékony lett a töltelék, de másnapig pihentetve egész jól viselkedett, szépen összeszedte magát.
Másnap a két dl habbá vert tejszínnel (az 1 evőkanál cukor hozzáadásával) bevonjuk és tetszés szerint díszítjük a tortát.


Finom lett, nem túl édes, könnyed, magát etető torta. Hiába, nem esik messze az alma a fájától! :D
S hogy érzi magát Gergő Szegeden? Ó, jól. Hamar feltalálta magát, barátokra lelt, együtt buliznak, főznek, esznek, néha tanulnak is. :-) Aztán kellett egy 1-es zh, -ami nagy csalódást okozott neki, mert "rengeteget" készült rá,- hogy a bulizás ne az első helyen legyen. Van, amit élvez, van, amit a háta közepére sem kívánt, mégis része van benne- ilyen a matek-, de hát nem fenékig tejfel az élet sem. Mi támogatjuk, a többi rajta múlik.

Diós süti tejszínhabbal

Tortához vásároltam a tejszínt, de a torta nem készült el. Lett belőle egy egyszerű süti: kevert diós tészta, közte vastag tejszínhabréteg. Nem is emlékszem, mikor sütöttem utoljára piskótát... Ezek a kevertek is jó puhák, no meg nem kell külön kavargatni a fehérjét és a sárgáját. Idő- és edénytakarékos. :-)

Hozzávalók:

  • 25 dkg cukor
  • 4 tojás
  • 1,5 dl olaj
  • 30 dkg liszt
  • 1 csomag sütőpor
  • 10 dkg darált dió
  • 1 csomag vaníliás cukor
  • 2 dl tej
A töltelékhez:
  • 5 dl tejszín
  • 2 csomag habfixáló
  • 3 evőkanál cukor 
A tetejére:
  • 10 dkg csokoládé
  • 5 dkg vaj
Így készült:
A tojásokat és a cukrot alaposan elkevertem, majd az olajjal is elvegyítettem. Beleborítottam a lisztet, sütőport, diót, vaníliát, fele tejet. Elkevertem, majd a többi tejjel simára kevertem.
Sütőpírral bélelt tepsibe simítottam.
180 fokon tűpróbáig sütöttem.
Mikor kihűlt, vízszintesen kettévágtam.
A tejszínt a cukorral és a habfixálóval kemény habbá vertem, megtöltöttem vele sütit.
A tetejét a gőz fölött vajjal felolvasztott csokival vontam be.
A csoki dermedése után szeleteltem. Azért óvatosan, mert a hab szívesen kibuggyant volna kétoldalt. De éles késsel sikerült ezt megúszni.


2017. november 2., csütörtök

Gyümölcsleves

...ahogy nálunk készül.
Leányzó megkérdezte, minek fotózom le? Ez csak gyümölcsleves. Hát pont azért! :-)
Anyukám régen egész másképp készítette. Sokféle gyümölcsből készült, nyáron-ősszel frissből, télen befőttből. A savanykásabb gyümölcs mellé került  hús is, a csirkének a csontos része belefőtt a levesbe. A többit csak liszttel habarta ki. Kedvencem a birsalmaleves volt, de mindegyiket szerettem. Nem úgy a család, az én kis családom.  Aztán egyszer, sok éve kipróbáltam az édes, pudingos változatot. Nagy sikere volt, azóta így készül. Akár friss gyümölccsel, akár befőttből, akár vegyesen. Már csak azért is szeretem, mert ha gyorsan kell levest főzni, ehhez folyamodok.
Most hétvégére is ez készült, őszibarackbefőttből, kettőből. Meggy is került volna bele, de úgy lezártam az üveget, hogy nem bírtam kinyitni. Bosszúból kihagytam! :-)
Hozzávalók:
  • 2 üveg befőtt
  • nagy csipet só
  • 1 csomag vaníliaízű pudingpor
  • 1 evőkanál liszt
  • 5 dl tej
  • nagy csipet őrölt fahéj, néhány szem szegfűszeg és szegfűbors
  • tejszínhab a tálaláshoz

Így készült:
1 liter vizet főni teszek, beleteszem a sót és a befőtteket, valamint a fűszereket.
A pudingport és lisztet elvegyítem, majd simára keverem a tejjel. Előbb kevéssel, majd fokozatosan hozzákeverem a többit.
Ha a leves felfőtt, beleöntöm a pudingos keveréket és újra felfőzöm.

Megkóstolom, ha nem elég édes, még kerülhet bele cukor- ha friss gyümölcsből készül, mindenképpen kell bele, de a befőtthöz nem tettem.
Ilyen hamar készen van, és mindenki szereti. Ebből a mennyiségből 2-3 napra való leves lesz- mindig több napra főzök, csak második fogás készül sűrűbben.
Nyáron, nagy melegek idején hidegen is jól esik, de ilyenkor langyosan-melegen finomabb.
Meggyből is nagyon ízlik ez a leves, vagy alma, ribizli, málna, birsalma, köszméte az, amiből még készült. Vegyesen is, ha édesebb, citromlével ízesítve, szóval sokféleképpen variálható-készíthető.
S mivel gyors, könnyen elkészíthető, drágának sem mondható, ajánlom azoknak is, akik Fiammal egy cipőben járnak, azaz egyetemisták és -néha- főznek magukra.

2017. október 30., hétfő

Joghurtos lekváros kifli

Magam sem tudom, hányféle lekváros kifli van már a blogon. Ebből is látszik, mennyire szeretem őket! De mind más, ha nem is sokban különböznek. Ez most tejföl helyett joghurttal készült. A tésztája összetevőit tekintve nagyon egyszerű, az elkészítése viszont kicsit időigényes. Én meg mindjárt dupla adaggal kezdtem. Rá is ment a délutánom nagy része! :-) Viszont kifogytam a jóféle üstben főtt lekvárból, tűzhelyen meg sosincs türelmem addig főzni, hogy jó kemény legyen. Így bizony legalább fele kifliből kikukucskált a lekvár. De utólag rájöttem, azok a látvány ellenére még finomabbak is! :-)

Hozzávalók:
A tésztához (1 adag):
  • 45 dkg liszt
  • 25 dkg margarin
  • nagy csipet só
  • 2 dl görög joghurt
  • lekvár tölteni
  • vaníliás porcukor beszórni
Így készült:
A liszthez adtam a sót, elmorzsoltam a margarinnal, majd összegyúrtam a joghurttal.
Sima tésztává dolgoztam, majd 40-45 percig pihenni hagytam.
Ekkor enyhén lisztezett deszkára borítottam, s diónyi darabokat vágtam le a tésztából. Meggömbölyítettem őket. Mikor mind kész volt, sorra vékonyra, nagyjából kerekre nyújtottam őket- melyik hogy sikerült. Lekvárt tettem a közepére, felsodortam, meghajlítottam, tepsibe pakoltam.
180 fokon sütöttem őket, míg világosra pirultak.
Még melegen tálcára pakoltam, vaníliás porcukrot szitáltam rájuk.


Roppanós tésztájú kiflik lettek, olyan hókifli féle.
Talán ha kinyújtom, s kivágom-szaggatom, gyorsabb megoldás lett volna, de akkor meg a hulladékot kell újra összegyúrni, nyújtani, vágni. Ez most így készült, s nem mondom, hogy soha többet. Ha épp nem kell rohannom másfelé, nem sajnálom rá az időt.
Nemrég FB-on futottam bele egy hájast készítő videóba. Elolvastam a hozzászólásokat is, és enyhén felháborított néhányuk hozzáállása, hogy bizony nem éri meg a rá fordított időt s fáradtságot. Sajnos elkényelmesedtünk... Nagyanyáink, Anyáink ráértek? Kézzel mostak, mosogattak, kertet műveltek, állatokat etettek, több gyereket neveltek, fontak-szőttek, varrtak; nem volt porszívójuk és konyhai robotgépük, maguk sütötték a család mindennapi kenyerét, és mégis mindenre volt idejük. Én sokszor elgondolkodom, Anyukánk hogy csinálta... Nem volt internet! :-)
Persze mindenki maga dönti el, hogy mire szánja a munka után rendelkezésére álló időt. Nem kell hájast sütni, de hagyjuk meg azoknak az örömet, akik még erre is szánnak időt! S őrizzük meg ezeket az olykor időigényes recepteket. Én nagy tisztelőjük vagyok, értékesnek tartom őket, s ha nem is túl sűrűn, de hájast is sütök. El is határoztam, hogy hamarosan nekiállok. Ha hájhoz nem jutok, hát hamisítok egyet, zsírral is finom! :-)
Receptek: itt a hamis és a hájjal készült.



2017. október 29., vasárnap

Sajtos keksz

Édes süti még volt maradék lekváros kifli, meg Anyósom is hozott az általa sütöttből, így csak sósat sütöttem mára. Valami jó roppanós rágcsálni valóra fájt a fogam, így a hűtőben meglapuló sajt sorsa is megpecsételődött. Ilyen véget ért:

Hozzávalók:
  • 60 dkg liszt
  • 1,5 teáskanál só
  • 15 dkg margarin
  • 15 dkg zsír
  • 2 tojássárga
  • 2 evőkanál tejföl
  • 20+10 dkg reszelt sajt
Így készült:
A lisztet a sóval elvegyítettem, majd elmorzsoltam a margarinnal és zsírral. 20 dkg reszelt sajt, a tojássárgák és tejföl hozzáadásával kemény tésztát gyúrtam belőle.
Enyhén lisztezett deszkán vékonyra nyújtottam, korongokat szaggattam belőle, tepsibe pakoltam. Megszórtam reszelt sajttal.
180 fokos sütőben világosra sütöttem őket.

Finoman ropogósak lettek. Akár sokáig is elállna, ha maradna belőle.
A hozzá felhasznált sajt kemény, lyukas volt, nem emlékszem a nevére. De mindegy is, bármilyen reszelésre alkalmas sajttal finom lehet.
A tejföl mennyiségét lehet emelni, ha nem állna össze a tészta. Nekem elegendő volt két púpozott evőkanállal, némi győzködésre összeállt a tészta. Mivel nincs benne semmi fújtató, nem nőnek meg, így a tepsibe lehet egész  közel pakolni egymáshoz. Három nagy tepsivel lett a 60 dkg lisztből, tehát elég kiadós. Megyek is pár darabért, billentyűzgetés közben elrágcsálom! :-)



2017. október 28., szombat

Kapros-juhtúrós kiflik

Még tavasszal, amikor friss kapor volt a kertben, készült, mert a kapros-juhtúrós kihagyhatatlan süti. Bármilyen formában. A legkedveltebb lepényként -így készül-, most valami mást szerettem volna. Így kifli lett. Ha már nincs friss kapor, fagyasztottat használok. A kertben termettből mindig menekítek a mélyhűtőbe felaprítva a téli hónapokra, hogy akkor se kelljen nélkülözzük az ízét. Használom nem csak sütibe, a töltött káposzta egyik ízesítője is, a kapros tokány pedig a gyerekek egyik nagy kedvence.
A juhtúró is mélyhűtőből van, tavaly hoztuk Zilahról. Idén nem megyünk, nem lesz igazi juhtúrónk...

Hozzávalók:
  • 3 dl tej+szükség szerint
  • 1 teáskanál cukor
  • 4 dkg élesztő
  • 1 kg liszt
  • 2 teáskanál só
  • 25 dkg margarin
  • 1 evőkanál zsír
  • 2 nagy tojás+1 lekenni

A töltelékhez:
  • 30-35 dkg juhtúró
  • 1 csokor kapor (fagyasztott is jó)
  • só ízlés szerint
  • + 1 tojás a lekenéshez
  • szezámmag beszórni

Így készült:
A szokásos kelt tésztából, a szokásos módon: a meleg tejben elkevertem a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt. A lisztet, sót elmorzsoltam a zsiradékkal. Hozzáadtam a tojást, élesztős tejet, meg még annyi tejet, hogy közepesen lágy tésztát kapjak. Megdagasztottam.
Letakarva kelni hagytam a tésztát.
A töltelékhez a juhtúrót elkevertem a felaprított kaporral és kevés sóval.
A megkelt tésztát nagyobb gombócokra osztottam, (6 részre) mindegyiket kerek lappá nyújtottam, 8 részre vágtam őket.
Mindegyikre tettem a töltelékből, feltekertem, meghajlítottam, tepsibe pakoltam.
Felvert tojással lekentem, maggal szórtam, 180 fokon sütöttem.



2017. október 26., csütörtök

Túrós zserbó

Végtelen hosszúságú sorban állnak a megsütésre, kipróbálásra váró receptek, ez is köztük szerepelt. Sosem érek a végére, mert nagyobb tempóban gyarapszik a lista, mint ahogy "fogyasztom". Meg aztán vannak sütik, amiket újra és újra megsütök, nem lehetek hűtlen a régi, jól bevált receptekhez sem! :-)
Andi receptje volt az ötletadó, de "kissé" átírtam. Macerásnak véltem külön-külön meggyúrni a lapokat, így egyben készültek, s kétharmadába kakaó került. A tölteléken is változtattam, de itt csak az arányokon. Így is finom lett, érdekes módon első harapásra zserbó ízű, de aztán már a túró íze lesz az uralkodóbb. Mutatós is, meg finom is, megéri rászánni az időt! :-)

 Hozzávalók:
A tésztához:
  • 40 dkg liszt
  • 15 dkg cukor
  • 12,5 dkg margarin
  • 1 csomag sütőpor
  • 2-3 evőkanál tejföl
  • 1 tojás
  • 1 evőkanál kakaó
A töltelékhez:
  • 10 dkg darált dió+2 evőkanál cukor
  • fél üveg sárgabaracklekvár
  • 50 dkg túró
  • 15 dkg cukor
  • 3 evőkanál gríz
  • 3 tojás fehérje
  • csipet só
  • 1 citrom lereszelt héja
  • 2 csomag vaníliás cukor
A tetejére:
  • 10 dkg étcsokoládé
  • 2 evőkanál olaj
Így készült:
A tésztához valókat a kakaó kivételével összegyúrjuk annyi tejföllel, hogy rugalmas tésztát kapjunk.
Harmadát kivettem, a többihez hozzágyúrtam a kakaót és még pici tejfölt. Két részre vettem.
A világos tésztát kinyújtottam, tepsibe tettem. Lekentem a lekvárral és megszórtam a cukorral elkevert dióval.
Kinyújtottam egy kakaós lapot, ráborítottam a dióra.
A túrótöltelékhez elkevertem a túrót a cukorral, citromhéjjal, vaníliával, grízzel, végül belevegyítettem a csipet sóval felvert fehérjéket.
Ráborítottam a kakaós lapot, majd a túrótöltelékre került a második kakaós lap.
180 fokos sütőben sütöttem.
Mikor kihűlt, bevontam a gőz fölött felolvasztott, olajjal elkevert csokival.
Dermedés után szeleteltem.
Nem a leggyorsabban elkészülő süti, az tény, de tényleg finom. Ünnepekre is merem ajánlani, biztos sikere lenne zserbórajongók körében.